Publikációk

Négyszemközt Petre Romannal- Magyar Fórum 1994. július 4.

Négyszemközt Petre Romannal


A Magyar Fórumnak nyilatkozik Csóti György, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke
Politikusok, gazdasági vezetők és szakemberek részvételével 3 napos nemzetközi regionális konferenciát tartott a Liechtensteini Fórum Alapítvány. A plenáris ülések – „pódiumtanácskozásnak” nevezték őket hivatalosan – és a szekció-megbeszélések elsősorban a Szovjetunió jelenlegi helyzetével foglalkoztak. Kifejezte ezt a rendezvény címe is: „A Szovjetunió 1991 júniusában”. Természetesen Moszkva küldöttein kívül mások is részt vettek a megbeszéléseken, elsősorban a Fekete-tengeri országok és a Szovjetunióval határos államok képviselői. Feltűnést keltő aktivitással szerepeltek a Szovjetunió egyes tagállamainak megbízottai. Ugyanakkor megkülönböztetett figyelem irányult a kétoldalú találkozókra. Számos ilyen – egyébként nem hivatalos - megbeszélést folytatott Liechtensteinben Csóti György parlamenti képviselő, a külügyi bizottság alelnöke, aki többek között Petre Roman román miniszterelnökkel, Zlenko ukrán külügyminiszterrel, Meri észt külügyminiszterrel, Prunskine asszonnyal, a volt litván miniszterelnökkel és számos közép- és nyugat-európai politikussal, üzletemberrel találkozott.
A magyar közvéleményt minden bizonnyal a román miniszterelnökkel folytatott tárgyalások érdeklik a legélénkebben.

Módosítás: ( 2012. augusztus 21. kedd, 12:21 )

Bővebben...

 

A Kárpát-medence a Vár magasából- Várnegyed 1994 tavasza

Csóti György
A Kárpát-medence a Vár magasából
Csóti György


Vállalkozóból lett politikus. A Budapesten, értelmiségi családban fölnevelkedő ember sorsára ható élményeket szerzett az 1956-os szabadságharc napjaiban. Később külkereskedő feleségével egy gyermeket neveltek föl. A palament külügyi bizottságában igyekszik sikeressé tenni a magyar külpolitikát. A T. Ház indulatos vitáiban főként fegyelmezettségével tűnik ki az ötvennégy éves férfi.
-    Szülői házában a politikához vagy a hazaszeretethez kapott indíttatást?
-    A nemzeti érzéshez, a hazaszeretethez. Politikában gyerekkoromban csak a négy fal között volt szó. A politikai pálya nem merült fel bennem, mint lehetőség. Építésznek készültem, minthogy édesapám is építészmérnök volt. De nem tanácsoltak továbbtanulásra a középiskolában. Magyarán: nem engedtek. Így rögtön az érettségi után elvégeztem egy híradástechnikai műszerész iskolát. 1965-ben vált lehetővé, hogy a Műszaki Egyetemen a Villamosmérnöki Karra jelentkezzem. Édesapámtól az egyetlen és legnagyobb örökség: a hazaszeretet.
-    Milyen emlékek villannak föl a nevelés éveiből?

Módosítás: ( 2012. augusztus 21. kedd, 12:21 )

Bővebben...

 

Pesti Hírlap 1994. február 16.- Beszélgetés Csóti Györggyel

BESZÉLGETÉS CSÓTI GYÖRGGYEL


Folyamatosság, következetesség
Csóti Györgyöt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának MDF-es alelnökét, pártja külpolitikai programjáról kérdeztük a választási harc küszöbén


-    Alapjaiban – gondolom – biztosan nem változik meg az MDF külpolitikai doktrínája.
-    Sőt, meggyőződésem, hogy azon az úton kell tovább haladni, amelyet az MDF a Lakiteleki Nyilatkozatban, majd az első választási programjában és a kormányprogramban fogalmazott meg. Ez az irány Antall József nevéhez fűződik; két alapgondolata elválaszthatatlanul összefügg egymással. Az egyik az európai integrációban való mielőbbi és lehető legteljesebb részvétel, a másik pedig a határon túli magyarság helyzetének javítása. Az európai integrációhoz, amely gazdasági fölemelkedésünknek és biztonságunknak is feltétele, még jócskán kell idő. A kisebbségi magyarok sorsa az az ok, ami miatt nem beszélhetünk külön az úgynevezett jószomszédi viszonyról, vagyis nem tekinthetünk el végső célunktól, hogy a határon kívüli nemzetrészek gyakorolhassák önrendelkezési jogukat, szabadon ápolva nemzeti identitásukat.
-    A sajtóban hol azt hallani, hogy konszenzus uralkodik külpolitikánkat illetően, hol pedig ennek ellenkezőjét… Az MDF-től jobbra elhelyezkedő, a magyar-ukrán alapszerződést mindmáig nehezményező pártok a határon túli magyarajkúak védelmét éppolyan „vértelennek” találják, mint amilyen az a kádárista rendszerben volt.
-    A magyar külpolitikának folyamatosnak és következetesnek kell lennie, egyszersmind a „lehetőségek tudományaként” figyelembe kell vennünk, hogy az adott pillanatban mi az elérhető maximum. Ami az ukrán-magyar alapszerződést illeti – ez képezte egy éve az ürügyet, hogy az úgynevezett radikálisok kiszakadjanak MDF-ből – még idő kell ahhoz, hogy megítélhető legyen, helyes volt-e a döntésünk. Annyi mindenesetre nyilvánvaló ma is, hogy ama négy szomszédos ország közül, ahol a legnagyobb lélekszámú magyar közösség él, egyelőre egyedül Ukrajnában elfogadható a tendencia… Noha még itt is messze vagyunk attól, hogy elégedettek lehessünk. Ami az MSZP-t illeti, olykor azt állítják, hogy elhanyagoljuk a szomszédokkal való kapcsolattartást, hol pedig úgy érvelnek: minek tárgyalunk, úgysem lehet eredménye. A legutóbbi esetre célozok, a Milosevic-tyel  való megbeszélésre. Ha Lord Owen vagy a görög külügyminiszter megteheti, hogy leül tárgyalni a belgrádi vezetővel, akkor miért ne tehetné meg a szomszédos Magyarország külügyminisztere? Eredménynek csak azt tekintjük majd, ha tényleg megvalósul abból valami, amit a szerb fél megígért, többek között Ágoson Andrásnak, a VMDK elnökének füle hallatára is…
-    Úgy tűnik, kifulladóban van mind az Közép-Európai Kezdeményezés, mind pedig a Kárpátok Eurorégió rokonszenves törekvése. Ennyire eltérő a demokrácia, az önkormányzatiság és a gazdaságok piaciságának foka ezekben az országokban?

Módosítás: ( 2012. augusztus 21. kedd, 12:22 )

Bővebben...

 

Pintér Desző: Beszélgetés Csóti Gyöggyel, a Külügyi Bizottság alelnökével - Magyar Hírlap 1992 decembere

Csóti Györggyel, a Külügyi Bizottság alelnökével beszélget Pintér Dezső
Az MDF nem próbálkozik új külpolitikával


„Magyarország és Oroszország között sajátos érdekazonosság alakult ki a kisebbségek helyzetének alakításában. Reményeink szerint új fejezet kezdődik ezzel, hiszen a kisebbségeket érintő zavarok megszüntetetésében igen nagy partnerre találtunk” – így nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Csóti György. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának Magyar Demokrata Fórum-beli alelnöke szerint Vladimir Meciar letért a Carnogursky által járt útról, „s már sok csalhatatlan jele van annak, hogy ez Szlovákia elszigetelődéséhez vezet. Még nincs veszve minden, még van reális esélye a koncepcióváltoztatásnak”. A magyar külpolitika akkor jár el helyesen, ha visszafogott marad. „Az európai közvéleménynek, az európai integrációs szervezeteknek a magyar külpolitika hangos megszólalásai nélkül is látniuk kell, milyen veszélyek támadtak Szlovákiában és Romániában.” Csóti György szerint „minden vita, gúnyolódás, szándékos félremagyarázás ellenére” mindig 15 millió magyarra kell gondolnia a magyar külpolitikának. „Mindaddig ezt kell tennie, amíg a környező országokkal együtt nem leszünk tagjai egy olyan európai integrációnak, amelyben a határoknak csak szimbolikus jelentőségük van.” A Külügyi Bizottság alelnöke szerint külföldön külön-külön mindenki elismeri, súlyos bűn tétlenül nézni, mi történik a volt Jugoszlávia területén, de amikor együtt hallatják a hangjukat, arra futja, hogy várjunk még egy kicsit”. Ha ez így megy tovább,”a most alakuló demokráciában élő emberek bizalma megrendül magában a demokráciában is”. Csóti György cáfolja, hogy az utóbbi időben tett megnyilatkozásaival „félreérthető szerepkört” töltött volna be.

Módosítás: ( 2012. augusztus 21. kedd, 12:20 )

Bővebben...

 
<< Első < Előző 1 2 3 Következő > Utolsó >>
3. oldal / 3