Külpolitika

A tévedés ára

A XX. század során oly sok igazságtalanságot elszenvedett Magyarország és a többszörösen megalázott magyar nemzet könnyen sebezhető a XXI. században téves vagy szándékosan hamis történelmi állításokkal. Energiahordozókban és nyersanyagban rendkívül szegény országunk nyitott gazdasága bizonyos fokú kiszolgáltatottságot jelent, a trianoni békediktátumban elszakított nemzetrészek iránti alkotmányos felelősségvállalás pedig folyamatosan nehéz feladat elé állítja a mindenkori magyar külpolitikát. Különösen veszélyesek azok a valótlan állítások, melyek a közelmúltra, a rendszerváltozás óta eltelt időszakra vonatkoznak.

A Magyar Hírlap március 26-i számában Máté T. Gyula tollából számos tévedés látott napvilágot a magyar-orosz kapcsolatok elmúlt 17 évével kapcsolatban. („A barátság ára”, 11. oldal.) Már az első mondat sem állja meg a helyét, miszerint a rendszerváltozás után a magyar-orosz kapcsolatok „de facto lenullázódtak” volna. (Attól most tekintsünk el, hogy 1991. december 21-ig leginkább magyar-szovjet kapcsolatokról beszélhetünk.) Intenzív tárgyalások folytak a csapatkivonásokról, az ezzel kapcsolatos nullszaldós megállapodásról, az új államközi szerződésekről, a felhalmozott szovjet államadósság kiegyenlítéséről, stb. Teljes tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot az a megállapítás, mely szerint „Antall József nem tudott és valószínűleg igazából nem is akart Moszkvával a minimálisnál szorosabb kapcsolatot kialakítani.”

Módosítás: ( 2013. május 28. kedd, 07:12 )

Bővebben...

 
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>
2. oldal / 2