Nemzetpolitika

Reális autonómia megoldások a Vajdaságban

-Napirend utáni felszólalás az Országgyűlésben 2013. április 30-án-

Tisztelt Ház!

A múlt ismerete nélkül nem értjük a jelent, és nem tervezhetjük a jövőt.
A Vajdaság elnevezés a szerb Vojvodina szóból származik, melyet először az 1848-49-es szabadságharc idején használtak. A történelmi magyar Bácskából, Nyugat-Bánságból és a Szerémség egy részéből összetákolt területet a Habsburg-kormányzat hozta létre autonóm Szerb Vajdaság néven 1849-ben az „oszd meg és uralkodj” elv alapján. A XV. század elején ez a térség a magyar királyság leggazdagabb, és tisztán magyar népességű országrésze volt. A következő évszázadokban a törökök balkáni hódításai elől menekülő szerbek bevándorlása, majd a török hódoltság után a Habsburgok betelepítési politikája révén soknemzetiségűvé vált területen a magyarok az első világháború elején még relatív többségben voltak. A XX. századi többszöri ki- és betelepítések után mára a tartomány lakosságának kétharmada szerb, egyharmada pedig 25 különböző etnikai csoporthoz tartozik. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a magyarok aránya 13 %, többségük a mai Magyarország határa mentén él. A magyar Délvidéknek ez a része a XIX. század közepétől, megszakításokkal, különböző szintű területi autonómiát élvezett.

Módosítás: ( 2013. május 02. csütörtök, 09:04 )

Bővebben...

 

Néhány szó az európai autonómia modellekről

- Napirend utáni felszólalás az Országgyűlésben 2013. április 23-án-

Köszönöm a szót, Elnök úr!Tisztelt Ház, kedves Képviselőtársaim!

A közép-európai rendszerváltoztatások óta eltelt 20-23 esztendő és az euroatlanti integráció kiterjesztése térségünkre nem hozott megoldást a szomszédos országokban élő, elszakított magyar nemzetrészek sorskérdéseire. Bebizonyosodott, hogy a kis lépések taktikája eredménytelen, a magyarság tragikus mértékben fogy a trianoni utódállamokban. Ma már mindenki számára világos, hogy a határon túl rekedt magyar nemzetrészek szülőföldön boldogulásának és megmaradásának egyetlen biztosítéka a tényleges és teljes körű autonómia.
Milyen autonómiára vágyik, sajnos többnyire csak a lelke mélyén, a határon túli magyarság? Nem többre, de nem is kevesebbre, mint a Lajtán túl és a Kárpátoktól északra számos európai országban működő, meglévő autonómia modellek. Nézzünk meg néhány példát.

Módosítás: ( 2013. április 25. csütörtök, 08:17 )

Bővebben...

 

Miért kell, és miért jár az autonómia az elszakított nemzetrészeknek?

-Napirend utáni felszólalás az Országgyűlésben 2013. április 9-én-

Köszönöm a szót, Elnök úr!Tisztelt Ház, kedves Képviselőtársaim!

Az 1920-as trianoni békediktátum következtében 3,4 millió magyar került idegen fennhatóság alá az utódállamokban, közel a fele az új magyar határ mentén egy tömbben! Ezeken a területeken ma mindössze 2,5 millió magyar él a 2001-es népszámlálás alapján. A magyarok részaránya az elcsatolt területen a helyi lakossághoz viszonyítva:
                       Felvidéken 30 %-ról 10 %-ra,
                       Kárpátalján 31 %-ról 12 %-ra,
                       Erdélyben 32 %-ról 20 %-ra,
                       Délvidéken 28 %-ról 14 %-ra csökkent.
Mindez látszólag betudható a kényszerű elvándorlásnak, erőszakos asszimilációnak, kitelepítéseknek, tömeggyilkosságoknak, amelyek 1920 és 1990 között történtek. Azt hittük, a rendszerváltozások után, az euroatlanti integráció kiteljesedését követően, mindez megszűnik. Nem így történt. 1991 és 2001 között több mint 300 ezerrel csökkent az elcsatolt területeken élő magyarok száma. A harmadik évezred első évtizede sem hozott változást, ez a tendencia folytatódott, a pontos adatok még nem ismeretesek.

Módosítás: ( 2013. május 21. kedd, 09:06 )

Bővebben...

 

2013 Az Autonómia éve a Kárpát-medencében

- Napirend utáni felszólalás az Országgyűlésben 2013. március 26-án-

 Köszönöm a szót, Elnök úr!Tisztelt Ház, kedves Képviselő társaim!

Március 22-én és 23-án Mártélyon ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács, rövid nevén a KMAT. A hét szomszédos országból összegyűlt 12 politikai szervezet a kárpát-medencei magyarság meghatározó nemzetpolitikai tényezői. A 2005-ben Tőkés László vezetésével létrejött szervezet
2011. március elsején Brüsszelben tartott ülésén három mondatos zárónyilatkozatot fogadott el. A nyilatkozat
                    megállapítja, hogy a mai Magyarország határain kívül élő magyar nemzeti közösségek fennmaradásának és fejlődésének egyedüli garanciája a tényleges és teljes körű autonómia biztosítása,
                    kijelenti, a tagszervezetek minden törvényes eszközt felhasználnak, hogy a magyarság e jogos igényének érvényt szerezzenek,
                    leszögezi, hogy a magyar kérdés ilyen megoldása Közép-Európa, sőt egész Európa stabilitása szempontjából elengedhetetlen.
A KMAT a hétvégén megerősítette ezt az álláspontját, és elhatározta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tavalyi kezdeményezését, miszerint 2013 az autonómia éve legyen, kiterjeszti az egész Kárpát-medencére. Az Autonómia Évében a KMAT tagszervezetei határozottan kifejezésre juttatják, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság nemzeti közösségeinek valamennyi autonómiatörekvését együttesen támogatják. Az igazi nemzetpolitika alapelve szerint a magyar nemzet egésze harcol minden nemzetrész jogaiért, mert minden magyar felelős minden magyarért. Egyetértettek abban, hogy a közösségi önrendelkezés a „területért jogokat” alapelv értelmében is megilleti a magyarságot.

Módosítás: ( 2013. április 25. csütörtök, 07:45 )

Bővebben...

 

Felszólalás „A határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról” szóló parlamenti vitában 2013. február 26-án

Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim!

Az ellenzéki képviselőtársaim többnyire alaptalan vádaskodásaira a válaszadást meghagyom az államtitkár úrnak, és miután az előttem szóló kormánypárti vezérszónokok összefoglalták az eredményeket, ezekre se akarok külön kitérni, csak egy-két fontos dolgot emelnék ki, és utána egy-két előremutató gondolatot szeretnék megosztani önökkel.
Mindenekelőtt nem lehet elégszer leszögezni, hogy a 2010-es kormányváltás történelmi fordulatot hozott a nemzetpolitikában, és különösen kiemelendő az, hogy mindjárt a Magyar Országgyűlés 2010-es megalakulása után rendkívül erős üzenetet küldött nemcsak a Kárpát-medencében élő elszakított nemzetrészek felé, hanem az egész világ felé azzal, hogy lehetővé tette az egyszerűsített honosítást, és biztosította a kettős állampolgárság intézményét. Kiemelem azt is, hogy nagyon jó döntés volt, hogy még a kormány megalakulása előtti időszakban nemzeti gyásznapunkat, június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává is tette, amikor is megemlékezhetünk a trianoni tragédiáról úgy, hogy közben hitet teszünk a nemzeti összetartozás mellett.

Módosítás: ( 2013. április 25. csütörtök, 07:48 )

Bővebben...

 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>
4. oldal / 5