Nemzetpolitika

Beszéd a Nemzeti Összetartozás Bizottsága és a Magyar Nemzeti Tanács együttes ülésén Szabadkán 2013. szeptember 26-án

NÖB Szabadkán 2013.09.26. 1


Röviden szeretnék szólni néhány alapvető kérdésről a nemzetpolitikában, melyeket szerintem tézisekként lehetne kezelni, pillérekként, melyeken közös sorsunk nyugszik. A nemzetpolitikának arról a területéről szólok, amely a külhoni magyarok sorsával foglalkozik.

Az elszakított nemzetrészek, közkeletű szóhasználattal a határon túli magyarok ügye nem külpolitikai kérdés, hanem egy speciális belügy, melynek külpolitikai vonatkozásai vannak. Az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarok nem csupán nyelvileg és kulturálisan egységesek, hanem politikailag is. Ennek közjogi kinyilvánítása az egyszerűsített honosítási eljárás megteremtése, a kettős állampolgárság lehetővé tétele. A magyarság politikai egysége nem kérdőjelezi meg a jelenlegi határokat, csupán a nemzet határokon átívelő újraegyesítését jelenti. Ez az egység, amellett, hogy sokszínű, az önrendelkezés iránti igényben testesül meg. A magyarországi kormányzati munka szinte minden szeletét érinti a szomszédságban élő nemzettársaink élete.

Módosítás: ( 2013. szeptember 30. hétfő, 17:22 )

Bővebben...

 

A trianoni békediktátum évfordulóján

Nekünk, magyaroknak Dél-Tirol és a belgiumi német kisebbség autonómiája példaértékű

93 évvel ezelőtt a felelőtlen nagyhatalmi politika és a Közép-Európában évszázadok óta velünk együtt élő nemzetek akkori vezető politikusainak féktelen mohósága darabokra szakította az ezer esztendős Magyarországot. A trianoni békediktátum hazánk területének kétharmadát, magyar lakosságának egyharmadát idegen fennhatóság alá helyezte. 93 éve ezen a napon összeszorul minden magyar ember szíve. Az évforduló kapcsán érdemes számba venni az elszakított nemzetrészek helyzetét és kilátásait.
A trianoni sebek máig nem gyógyultak be, Trianon következményei rányomják bélyegüket mindennapjainkra. A békediktátum következtében 3,4 millió magyar került idegen fennhatóság alá az utódállamokban, közel a fele az új magyar határ mentén egy tömbben.

Módosítás: ( 2013. október 09. szerda, 08:59 )

Bővebben...

 

Beszélgetés Csóti György Országgyűlési Képviselő úrral a Lánchíd rádió Kulissza című műsorában 2013. augusztus 1-jén

http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id=78359

Módosítás: ( 2013. október 09. szerda, 09:01 )

 

Ausztriai magyarok ellentmondásos helyzete

-Napirend utáni felszólalás az Országgyűlésben 2013. június 17-én-

Köszönöm a szót, Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

A trianoni békediktátum legszégyenletesebb fejezete a nyugati magyar vármegyék megcsonkítása. Ugyanis csak itt vették figyelembe az etnikai viszonyokat, a leszakított részek lakossága túlnyomó részt német ajkú volt. Az összes többi új határ mentén másfél millió magyar került idegen fennhatóság alá, ott nem törődtek az etnikai viszonyokkal, a kisantant féktelen mohóságának engedtek válogatás nélkül. A vesztes Osztrák – Magyar Monarchia két uralkodó nemzete közül azt sújtották jobban, amelyik eredetileg nem is akarta a háborút, abba tulajdonképpen belekényszerült. Magyarországot nem csak megcsonkították, hanem a magyar nemzetet külön megalázták ezzel.
A nyugati magyar vármegyékből lehasított területeket az osztrákok Burgenland néven egyesítették. Ezen a területen az 1910-es népszámlálás szerint 26.500 magyar élt, az összlakosság 9 %-a. Számuk 1981-re 4.200 főre csökkent. A magyarországi rendszerváltozás, Magyarország úttörő szerepe a térségben, meglepő fordulatot hozott: a burgenlandi magyarok száma 6.800-ra emelkedett 1991-ben.
Az ausztriai magyarok másik csoportja az óhazából kivándoroltakból áll, jelentős részük 1956-os menekült. Nagyrészt a fővárosban, Bécsben élnek. Összlétszámuk 19.000 fő.

Módosítás: ( 2013. szeptember 19. csütörtök, 13:19 )

Bővebben...

 

Muravidéken működő magyar autonómia

- Napirend utáni felszólalás az Országgyűlésben 2013. június 11-én-

Köszönöm a szót, Elnök úr! Tisztelt Ház, kedves Képviselőtársaim!

A „békének” nevezett trianoni szerződést diktáló nagyhatalmak felelőtlensége és a kisantant féktelen mohósága 1920-ban a meggondolatlanul összebarkácsolt délszláv államhoz csatolta Vas vármegye és Zala vármegye déli részét. Ezt a területet a Szerb – Horvát - Szlovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia, az Olaszországban és Ausztriában hagyott szlovénokért kapta mintegy kárpótlásul. A ma Muravidéknek nevezett területen 1921-ben 92 ezer lakos élt, közöttük 22 ezer magyar. A magyarok túlnyomó többsége a muraszombati és a lendvai járásban lakott, az új magyar határ mentén, 90 %-os részarányt adva ezeken a területeken. A trianoni határ itt is arcul csapta a magyarságot.
Az őrségi és göcseji tájegység elszakított részén, a Mura bal partján, rohamosan csökkent a magyar lakosság már a két világháború között. Az értelmiség nagy része elmenekült, vagy elüldözték, az új állam erős asszimilációs politikába kezdett. Olaszországból és Ausztriából érkező szlovénokat telepítettek ide, a nagybirtokok felszámolásakor magyar nemzetiségű nem kaphatott földet. Mindez további kivándorlást gerjesztett, és növelte az asszimilációs hajlamot.

Módosítás: ( 2013. szeptember 19. csütörtök, 13:20 )

Bővebben...

 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 Következő > Utolsó >>
3. oldal / 6