Nemzetpolitika

A trianoni békediktátum évfordulóján

Nekünk, magyaroknak Dél-Tirol és a belgiumi német kisebbség autonómiája példaértékű

93 évvel ezelőtt a felelőtlen nagyhatalmi politika és a Közép-Európában évszázadok óta velünk együtt élő nemzetek akkori vezető politikusainak féktelen mohósága darabokra szakította az ezer esztendős Magyarországot. A trianoni békediktátum hazánk területének kétharmadát, magyar lakosságának egyharmadát idegen fennhatóság alá helyezte. 93 éve ezen a napon összeszorul minden magyar ember szíve. Az évforduló kapcsán érdemes számba venni az elszakított nemzetrészek helyzetét és kilátásait.
A trianoni sebek máig nem gyógyultak be, Trianon következményei rányomják bélyegüket mindennapjainkra. A békediktátum következtében 3,4 millió magyar került idegen fennhatóság alá az utódállamokban, közel a fele az új magyar határ mentén egy tömbben.

Módosítás: ( 2013. október 09. szerda, 08:59 )

Bővebben...

 

Beszélgetés Csóti György Országgyűlési Képviselő úrral a Lánchíd rádió Kulissza című műsorában 2013. augusztus 1-jén

http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id=78359

Módosítás: ( 2013. október 09. szerda, 09:01 )

 

Ausztriai magyarok ellentmondásos helyzete

-Napirend utáni felszólalás az Országgyűlésben 2013. június 17-én-

Köszönöm a szót, Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

A trianoni békediktátum legszégyenletesebb fejezete a nyugati magyar vármegyék megcsonkítása. Ugyanis csak itt vették figyelembe az etnikai viszonyokat, a leszakított részek lakossága túlnyomó részt német ajkú volt. Az összes többi új határ mentén másfél millió magyar került idegen fennhatóság alá, ott nem törődtek az etnikai viszonyokkal, a kisantant féktelen mohóságának engedtek válogatás nélkül. A vesztes Osztrák – Magyar Monarchia két uralkodó nemzete közül azt sújtották jobban, amelyik eredetileg nem is akarta a háborút, abba tulajdonképpen belekényszerült. Magyarországot nem csak megcsonkították, hanem a magyar nemzetet külön megalázták ezzel.
A nyugati magyar vármegyékből lehasított területeket az osztrákok Burgenland néven egyesítették. Ezen a területen az 1910-es népszámlálás szerint 26.500 magyar élt, az összlakosság 9 %-a. Számuk 1981-re 4.200 főre csökkent. A magyarországi rendszerváltozás, Magyarország úttörő szerepe a térségben, meglepő fordulatot hozott: a burgenlandi magyarok száma 6.800-ra emelkedett 1991-ben.
Az ausztriai magyarok másik csoportja az óhazából kivándoroltakból áll, jelentős részük 1956-os menekült. Nagyrészt a fővárosban, Bécsben élnek. Összlétszámuk 19.000 fő.

Módosítás: ( 2013. szeptember 19. csütörtök, 13:19 )

Bővebben...

 

Muravidéken működő magyar autonómia

- Napirend utáni felszólalás az Országgyűlésben 2013. június 11-én-

Köszönöm a szót, Elnök úr! Tisztelt Ház, kedves Képviselőtársaim!

A „békének” nevezett trianoni szerződést diktáló nagyhatalmak felelőtlensége és a kisantant féktelen mohósága 1920-ban a meggondolatlanul összebarkácsolt délszláv államhoz csatolta Vas vármegye és Zala vármegye déli részét. Ezt a területet a Szerb – Horvát - Szlovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia, az Olaszországban és Ausztriában hagyott szlovénokért kapta mintegy kárpótlásul. A ma Muravidéknek nevezett területen 1921-ben 92 ezer lakos élt, közöttük 22 ezer magyar. A magyarok túlnyomó többsége a muraszombati és a lendvai járásban lakott, az új magyar határ mentén, 90 %-os részarányt adva ezeken a területeken. A trianoni határ itt is arcul csapta a magyarságot.
Az őrségi és göcseji tájegység elszakított részén, a Mura bal partján, rohamosan csökkent a magyar lakosság már a két világháború között. Az értelmiség nagy része elmenekült, vagy elüldözték, az új állam erős asszimilációs politikába kezdett. Olaszországból és Ausztriából érkező szlovénokat telepítettek ide, a nagybirtokok felszámolásakor magyar nemzetiségű nem kaphatott földet. Mindez további kivándorlást gerjesztett, és növelte az asszimilációs hajlamot.

Módosítás: ( 2013. szeptember 19. csütörtök, 13:20 )

Bővebben...

 

Június 4.: a nemzeti gyász és a nemzeti összetartozás napja

-Napirend előtti felszólalás az Országgyűlésben 2013. június 4-én-

Köszönöm a szót, Elnök úr! Tisztelt Ház, kedves Képviselőtársaim!

93 évvel ezelőtt, ezen a napon, felelőtlen nagyhatalmi politika és Közép-Európában évszázadok óta velünk együtt élő nemzetek akkori vezető politikusainak féktelen mohósága darabokra szakította az ezer esztendős Magyarországot. A trianoni békediktátum hazánk területének kétharmadát, magyar lakosságának egyharmadát idegen fennhatóság alá helyezte. 93 éve ezen a napon összeszorul minden magyar ember szíve.
A trianoni sebek máig nem gyógyultak be, Trianon következményei rányomják bélyegüket mindennapjainkra. Trianon legsúlyosabb bűne, hogy az új magyar határ mentén egy tömbben mintegy másfél millió magyart szakított el nemzettársaitól. Magyarország saját magával lett határos. Ehhez fogható gyalázatot az újkori Európában csak Lengyelország szenvedett el, amikor 1815-ben a Szent Szövetség felosztotta.
A XX. század nagy részében a magyarok szinte valamennyi utódállamban válogatott szenvedéseknek, időnként tömeggyilkosságoknak és szülőföldről való elüldözésnek voltak kitéve. A remény 20-25 éve csillant fel, a szovjet birodalom összeomlása és a kommunista diktatúrák felszámolása idején. Az euroatlanti integráció új távlatokat nyitott. A megnyugtató megoldások azonban mai napig nem születtek meg. Pedig Trianon sebei csak akkor gyógyulnak be, ha az elszakított nemzetrészek szülőföldön boldogulása és magyarként megmaradása biztosítottá válik. Ez a biztosíték az autonómia. A teljes körű és tényleges autonómia. Ha saját kezükbe vehetik sorsuk irányítását, az élet minden területén használhatják anyanyelvüket, ápolhatják nemzeti kultúrájukat, megbecsült és egyenrangú polgárai lehetnek annak az országnak, amelyben élnek.

Módosítás: ( 2013. szeptember 19. csütörtök, 13:20 )

Bővebben...

 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>
3. oldal / 5