NÖB Szabadkán 2013.09.26. 1


Röviden szeretnék szólni néhány alapvető kérdésről a nemzetpolitikában, melyeket szerintem tézisekként lehetne kezelni, pillérekként, melyeken közös sorsunk nyugszik. A nemzetpolitikának arról a területéről szólok, amely a külhoni magyarok sorsával foglalkozik.

Az elszakított nemzetrészek, közkeletű szóhasználattal a határon túli magyarok ügye nem külpolitikai kérdés, hanem egy speciális belügy, melynek külpolitikai vonatkozásai vannak. Az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarok nem csupán nyelvileg és kulturálisan egységesek, hanem politikailag is. Ennek közjogi kinyilvánítása az egyszerűsített honosítási eljárás megteremtése, a kettős állampolgárság lehetővé tétele. A magyarság politikai egysége nem kérdőjelezi meg a jelenlegi határokat, csupán a nemzet határokon átívelő újraegyesítését jelenti. Ez az egység, amellett, hogy sokszínű, az önrendelkezés iránti igényben testesül meg. A magyarországi kormányzati munka szinte minden szeletét érinti a szomszédságban élő nemzettársaink élete.

Mint minden más európai nemzetnek, a magyaroknak is alanyi jogon jár az önrendelkezés. Ez a jog abból származik, hogy ott élnek, ahol születtek, ahol őseik (ezer éven át) falvakat, városokat, kulturális intézményeket hoztak létre, és évszázadokon át vérükkel védték szülőföldjüket. Ez a jog az Európai Unió területén szinte mindenhol érvényre jutott, kivéve a Kárpát-medencét.

A vajdasági magyarok azonban az elmúlt években megteremtették szülőföldjükön a kulturális autonómia alapjait. A magot elvetették az elmúlt két évtizedben, a VMDK-tól a VMSZ-ig terjed e nagy ívű munka vonala. A személyi elvű, kulturális autonómia csírái most kihajtottak a Bácskában, a Bánságban és a Szerémségben. Ezen az úton kell következetesen tovább haladni a teljes körű és tényleges autonómia megteremtéséig.

Fentiekhez nem csak sok sikert kívánunk, hanem közös ügyünknek tekintjük. Ma is igaz Szabó Dezső megállapítása: minden magyar felelős minden magyarért. Csak teljes körű kárpát-medencei összefogás vezethet sikerhez valamennyi elcsatolt területen. Egyedül nem megy, együtt minden lehetséges. A sikerhez hit, elszántság, bátorság és okos politika szükséges.

Magyarország védhatalmi státust is követelhetne magának az elszakított nemzetrészek vonatkozásában. Hasonlóan, mint Ausztria tette Dél-Tirol kérdésében évtizedekkel ezelőtt. Erre jelenleg de jure nincs sok esély, talán semmi, de facto azonban élni kell ezzel a gondolattal. Ennek is megvan a jogi alapja: a mindenkori magyar kormány alkotmányban rögzítetten felelősséget visel az ország határain kívül élő magyarok sorsáért. Ennek következtében Magyarországnak minden támogatást, szükség esetén védelmet kell biztosítania az elszakított nemzetrészeknek. Ugyanúgy, ahogy szomszédaink teszik külhoni nemzettársaikkal.

 Csóti György

Módosítás: ( 2013. szeptember 30. hétfő, 17:20 )