Csóti György legutóbbi könyve a könyvhétre jelent meg, „Nemzetünk sorsa” címmel, és nagyon beszédes alcímmel: „Eszmecsere a magyar identitás 21. századi őrzőivel”. Október 4-én a budapesti Batthyány Alapítvány székházában neves vendégek közreműködésével élénk eszmecsere zajlott a könyvben felvetett nemzeti sorskérdésekről.

A könyv a Magyar Szemle Könyvek sorozatban jelent meg, Kodolányi Gyula indítványozására. Csóti György 2005-től hat éven át szerkesztő-műsorvezetője volt az ECHO Tévé rendhagyó külpolitikai műsorának, az Uniónak. A műsorban több mint kétszáz beszélgetés volt látható, hallható. Ezek közül a beszélgetések közül 41 került a könyvbe, 36 riportalannyal (néhányukkal az évek folyamán több beszélgetés is készült), akik közül – mint Csóti György fájdalommal közölte – tizenketten már nincsenek köztünk. A könyvbemutató közönségének elmondta, az Európai Unióba való belépésünk újdonsága is indokolta a műsor címét, de kezdettől fogva a külpolitikai témák mellett a nemzetpolitika és a kultúra került előtérbe. Csoóri Sándor, Makovecz Imre, Szörényi Levente, Pozsgay Imre, Erdő Péter bíboros, csak néhány név a megszólalók közül. Többen az interjúalanyok közül meghívást kaptak a személyes eszmecserére is az érdeklődő közönséggel.

Elsőként Kodolányi Gyula, a költő, műfordító, irodalomtörténész, az Antall kormány egykori miniszterelnökségi államtitkára köszöntötte a vendégeket, és elárulta, hogy 1989 heroikus hónapjaiban ismerte meg Csóti Györgyöt, aki abban az időben informatikus vállalkozóként segítette az MDF kibontakozását és lett Antall József közeli munkatársa, majd kiváló külpolitikus és professzionális diplomata. A könyvhétre jelent meg az izgalmas beszélgetéseket tartalmazó könyv, de belecsúszva a nyárba, most találtak alkalmas időpontot a könyvben felvetett kérdések személyes megvitatására is. Csóti György sokirányú műveltsége és nemzeti elkötelezettsége volt a garancia arra, hogy a beszélgetések maradandó értéket jelentsenek.

A kiadást szorgalmazó Kodolányi Gyula után S. Király Béla, a könyv szerkesztője kapott szót. Ő volt egyébként a Kairosz kiadásában megjelent Csóti-portrékönyv, a „Huszonöt év a nemzetpolitikában” könyv szerkesztője is. A „Nemzetünk sorsa” szerkesztése során számára az jelentett nehézséget, hogy a sok értékes interjúból melyik maradjon ki. Végül három témakör köré csoportosították a beszélgetéseket: az értelmiség felelőssége, a politikus kötelessége és a kultúra nemzetmentő szerepe.

S. Király Béla, a könyv szerkesztője is elmondta a könyv születésének történetét Szőcs Géza, Csóti György kolozsvári származású jó barátja szerint az interjúkban elhangzó és a könyvben nyomtatásban is olvasható magvas gondolatok keresztmetszetet nyújtanak a polgári értelmiség útmutatásáról, a nemzeti kormány szellemi holdudvaráról. Rámutatott: amikor a televízióban a beszélgetések elhangzottak, akkor még úgy tűnt, nem hiába táplálunk az unióval kapcsolatban illúziókat, a nemzet határok fölötti újraegyesítésének lehetősége megnyílt, a kérdés az, hogy élünk-e vele. Napjainkban azonban a legégetőbb felvetés az, hogy az EU-tagságból fakadó kötelességek és hátrányok milyen nehézséget jelentenek számunkra. Maga az identitás fogalma van válságban Szőcs Géza szerint, hiszen ez az Európai Unióban szinte szitokszóvá vált. Ilyen szempontból érdemes lenne a könyvben megjelent magvas gondolatokból egy kivonatot készíteni angolul, németül, hiszen azokban a vitákban, amik most zajlanak Európában, a könyv alapján sok figyelemre méltó konklúziót használhatnánk eredményesen.

Duray Miklóssal három beszélgetés is helyet kapott a könyvben, és a könyvbemutatón a megszólalását láthatóan nagy érdeklődéssel kísérték a beszélgetés résztvevői, több kérdést is intéztek hozzá. A felvidéki politikus gratulált a könyvhöz, amely szerinte korunk és nemzetünk valóságáról, állapotáról szól. „Ma olyan állapotban vagyunk, mint 500 évvel ezelőtt a reformáció idején” mondta, utalva az erkölcsi válság korszakára, amiből kiutat az jelentett, hogy a reformáció során Isten közelebb került az emberekhez, hiszen a nép nyelvén szólaltak meg a prédikátorok. „Ma azért küzdünk válsággal, mert nem tudunk kérdezni, vagy hiába teszünk fel érthető kérdéseket, ezekre nem kapunk érthető válaszokat. Saját válaszok, a szavak igazi jelentése helyett azt szajkózzuk mi is, amit belénk akarnak sulykolni” mondta Duray és példaként felhozta, hogy a nemzet és állampolgárság nem ugyanaz. Hiába próbálták 1918 óta ránk erőszakolni, elhitetni, hogy magyarul beszélő románok, jugoszlávok, csehszlovákok leszünk. Végül leszögezte: a könyvben megszólaló interjúalanyok tisztánlátásra ösztökélnek bennünket.

Entz Géza, a Magyar Szemle Alapítvány elnöke, a HTMH első elnöke a könyvben felvetett témákkal kapcsolatban elmondta, nemzetünk sorskérdése, hogy milyen teljesítményre vagyunk képesek. Jobbnak kell lennünk a többieknél, erre épített a húszas évek generációja is, azóta tudjuk, hogy a tudás, a teljesítmény a fennmaradás biztosítéka. Napjaink örömteli eredményének nevezte, hogy a szórvány kezelése Erdélyben jó irányt kapott, ami egyelőre áttörést nem hozott, de sok helyi kezdeményezés kap erőteljes támogatást.

Gróh Gáspár, a Magyar Szemle új főszerkesztője arra figyelmeztetett, hogy a mai fogyasztás-centrikus világban a nemzet fogalma múltba mutató, nem a kultúrával kötik össze. Az első szabadon választott parlament, kormány sikerrel vitte be a köztudatba a nemzet, haza, magyarság, kereszténység, hit fogalmát, de látni kell, hogy a humán kultúra cselekvő működtetésére egyik kormány sem fordított eddig kellő figyelmet.

Csóti György köszönetét fejezte ki a könyv megjelenésében segítséget nyújtóknak, az érdeklődő közönségnek. Az elszakított országrészekben egyedüli eredményes nemzetpolitikai eszköz az autonómia elérése, fejtette ki ars politikáját és meghívta a közönséget a Kisebbségi Jogvédő Intézet soron következő programjaira, október 26-án egy kárpátaljai fórumot, november 15-16-án jogvédelmi konferenciát szervez munkatársaival a Pázmány Péter Egyetem épületében.

 

Forrás: www.felvidek.ma

Módosítás: ( 2018. március 08. csütörtök, 11:30 )