Címlap

Damjanich emlékmű avatása a horvátországi Stazán 2012. október 4-én

PA040912További képek a képgalériában, tudósítás a Nemzetpolitika címszó alatt.

Módosítás: ( 2012. november 21. szerda, 14:25 )

 

Minden magyar felelős minden magyarért! Nyári gondolatok a nemzetpolitikáról

 

Nem kegyes a sors hozzánk. Nem mennek jól a dolgaink a nemzetpolitika területén. A kormány vívja a gazdasági-pénzügyi szabadságharcát, a „sértett” multinacionális cégek és bankok hátországai, valamint politikai ellenfeleink pedig acsarkodnak. Méltánytalanul rossz az ország nemzetközi megítélése. Nemzeti érdekérvényesítő képességünk, az elmúlt több mint két évtized távlatában, a mélypontra süllyedt. Ugyanakkor több mint hatvanöt éve nem volt olyan nemzeti elkötelezettségű kormány, ráadásul teljes felhatalmazással a háta mögött, mint ma.

Mi akkor a baj itthon? A széthúzás, a megosztottság, a jó szándékú, de szerteágazó erőfeszítések. A magyar nemzetpolitika szekerét, Tőkés László szóhasználatával élve, több irányba húzzák. A szekér recseg-ropog, és a két évvel ezelőtti nagy lendületet követően, jelenleg egy helyben toporog. Pedig ha minden jó szándékú paripa egy irányba állna a szekérrúd mellé, száguldana a nemzet hintója. Mi magyarok még mindig nem értettük meg, hogy egységben az erő. Pedig Szabó Dezső óta sokan tudják, hogy „minden magyar felelős minden magyarért”, de kevesen cselekednek e szerint.

Módosítás: ( 2012. szeptember 04. kedd, 21:06 )

Bővebben...

 

A Duna TV Közbeszéd műsorában 2012. 05. 08-án.

Módosítás: ( 2013. szeptember 18. szerda, 08:37 )

 

A magyar nemzet és a magyar állam a XXI. században

„Az ősök keresztet iktattak állam czímerébe
a vérrel szerzett magyar hazának,
mely ma is ország, de nem állam.”
(Kossuth Lajos)


Az ezredfordulón, az európai integráció kiszélesedése és a világméretű globalizáció korában a kárpát-medencei magyarság sorsdöntő helyzetbe került. A térségbeli rendszerváltozások ilyen-olyan levezénylése után választania kellett: a diktatúrák béklyóit levetve ismét egyesül a történelmi nemzet, vagy szétszóródik, szétfejlődik és a határokon kívül rekedt nemzetrészek eltűnnek a szomszédos népek olvasztótégelyében. Sehol nem tudott akkora kárt okozni a kommunizmus, hogy ne az első megoldást választották volna. Az első szabadon választott magyar miniszterelnök, Antall József 1990. június 2-án egyetlen mondatban meghirdette az új magyar nemzetpolitikát, amikor azt mondta, lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. A polgári kormány idején, 1998 és 2002 között, intézményesült a magyar-magyar párbeszéd a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) formájában, mely kiváló fórumnak bizonyult a szétszakított magyar nemzetrészek érdekegyeztetésére. Az Orbán-kormány a státustörvény megalkotásával és a magyarigazolvány bevezetésével megalapozta a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítését. Ami ezután következett, az példátlan az európai nemzetek történetében. Az úgynevezett szociálliberális kormányzat először a státustörvényt silányította kedvezménytörvénnyé, majd 2004. december 5-én, a kettős állampolgárság ügyében tartott népszavazáson megtagadta, arcul csapta az egész magyar nemzetet. A Gyurcsány-kormány a térségbeli éllovasból sereghajtót csinált, a trianoni maradék Magyarország súlyos erkölcsi, politikai, gazdasági és pénzügyi válságban van. A lakosság felének nincs vagy csak kezdetleges a nemzettudata, az emberek megélhetési gondokkal küzdenek, kiszolgáltatottak és félnek a jövőtől. A szomszédos országokban élő magyar nemzetrészek megosztottak, csalódottak, szülőföldjükön hazátlanok, a gyurcsányi Magyarországon idegenek. Ide jutottunk a XXI. század első évtizedének végére. Innen kell felállni. Mert nem kétséges, fel kell állni!

Ahhoz, hogy felálljunk, először újra kell gondolni néhány fogalmat. Mit jelent számunkra 2009-ben a nemzet, a haza és az állam, és ezek hogyan viszonyulnak egymáshoz?

Módosítás: ( 2012. március 26. hétfő, 09:24 )

Bővebben...

 

Antall szobor koszorúzása Zágrábban Firtl Mátyás képviselőtársammal 2102. október 4-én

Antall szobor koszorúzása Zágrábban Firtl Mátyás képviselőtársammal 2012. október 4-én

450 1(1) 1További képek a képgalériában

Módosítás: ( 2012. november 21. szerda, 14:25 )

 

Az elszakított nemzetrészek autonómiájáról

- Napirend előtti felszólalás-

2012. Június 5.

 

Horvátország tagsága az Európai Unióban

CSÓTI GYÖRGY (Fidesz) felszólalása az Országgyűlésben:

 

Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Nagykövet Úr! Tisztelt Ház! 2004-ben nem 12, hanem 13 ország csatlakozott volna az Európai Unióhoz. Ha nincs a milosevicsi agresszió, ha Milosevics csapatai nem támadják meg Horvátországot - és zárójelben mondom, Szlovéniát, csak ez egy másik történet -, akkor együtt csatlakoztunk volna az Európai Unióhoz.

De Horvátországhoz sajnos a sors a következő években sem volt nagyon kegyes, mert a honvédő háború elemzése, téves elemzése alapján olyan előítéletek fogalmazódtak meg néhány európai fővárosban, ami késleltette a csatlakozási tárgyalások beindítását, és ez végül is odáig jutott, hogy Horvátországnak elég hosszú időt kellett várni, amíg ebbe az állapotba, a csatlakozás pillanatáig eljutott. De nem adták fel, és ez bizonyítja, hogy ha egy igaz ügyért harcol valaki, akkor az igaz ügyért kifejtett tevékenység és harc előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét.

Nagyon sok minden elhangzott itt, érvek, érvrendszerek, hogy miért fontos nekünk, miért fontos Közép-Európának meg egész Európának Horvátország csatlakozása, és egy hihetetlen nagy, gazdag tárház lenne arról beszélni, hogy mi kapcsolja össze a horvátokat és a magyarokat a történelem folyamán. Én ezt csak egy nagyon híres, világhírű horvát író, Miroslav Krleža szavaival, egy többszörösen összetett mondattal szeretném jellemezni; annak a Miroslav Krležának, akinek végre tavaly szobrot is emeltünk a Ludovika előtti téren.

Módosítás: ( 2012. június 11. hétfő, 10:31 )

Bővebben...

 

Mi a magyar?

Mit jelent a magyarság?    Mit jelent ma magyarnak lenni?

Sokan feltették már ezt a kérdést az elmúlt században, különösen a harmincas-negyvenes években. A Magyar Szemle Társaság 1939-ben önálló kötetet is szentelt ennek a témának. Több hitelt érdemlő, a lényeget pontosan tükröző válasz született. Mégis érdemes időnként újra foglalkozni ezzel a gondolattal, mert újabb korokban, a belső és külső viszonyok változása következtében a válasz, a definíció egyes részletkérdésekben módosulhat, eltérhet. Az elmúlt hatvan évben nemzetpolitikai szempontból két lényeges változás történt. Rákosi rémuralma és Kádár nemzetpusztító gulyáskommunizmusa következtében (különösen ez utóbbi ludas ebben) a trianoni határokon belül élő magyarság jelentős részében nincs, vagy csak nagyon alacsony szintű a nemzettudat. A másik új körülmény az a tény, hogy egyetlen számottevő nemzetközi erő részéről sincs fogadókészség a határainkon kívül rekedt nemzetrészek sorskérdéseinek megoldására.

Mi tehát a magyar, mit jelent a magyarság az új körülmények között, a XXI. század elején? Kétféle választ adhatunk, attól függően, hogy történelmi távlatokban vagy egy adott korban, vagyis például mai körülmények között vizsgáljuk a kérdést.

Módosítás: ( 2012. április 20. péntek, 09:21 )

Bővebben...

 

<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 Következő > Utolsó >>

5. oldal / 6