Címlap

Ismét egy Unióban Magyarország és Horvátország

(Megjelent a Magyar Nemzetben 2013. július 13-án)

1089-ben törvényes utód nélkül halt meg Dmitar Zvonimir horvát király. Gazdag, jól működő országot hagyott hátra, melyet azonban többek között Velence terjeszkedése veszélyeztetett. A horvát főurak egy része ezért bölcsen úgy döntött, hogy Zvonimir sógorát, Lászlót hívják meg uralkodónak az erős északi szomszédtól, Magyarországról. Az ellentábor viszont nemzeti király megválasztását tartotta jobbnak, ezért Szent Lászlót soha nem koronázták meg, noha birtokba vette az ország nagy részét, számos területen fejlesztéseket hajtott végre, többek között megalapította a zágrábi püspökséget. Tizenhárom évvel később egységre jutott a horvát uralkodó elit, és 1102-ben Könyves Kálmánt horvát királlyá koronázták az Adriai tenger mentén fekvő Tengerfehérváron, horvát nevén Biográdon. Ezt követően 816 esztendeig perszonálunióban élt együtt a két nép, a két nemzet. Közösen dolgoztak hazájuk gyarapításán, magas szintű kultúrát teremtettek az Északi Kárpátoktól az Adriáig, együtt harcoltak tatár, török és más betolakodókkal szemben. A Zrínyi család, a Frangepánok, a Festeticsek, Jurisics Miklós és mások fémjelzik közös múltunkat. Az európai történelemben példa nélküli, békés és gyümölcsöző együttélés volt ez. Valódi perszonálunióként működött, Horvátország tényleges és teljes körű autonómiát élvezett a közös királyságon belül. A XIX. század közepén keletkezett először feszültség a két nemzet között, kezdetben még több önállóságot, majd teljes függetlenséget követeltek horvát barátaink. A trianoni békediktátum után azonban a Szerb-Horvát-Szlovén királyságban, majd a későbbi Jugoszláviában, nem azt kapták, amire számítottak. A XX. század szörnyűségeit, köztük a milosevicsi agressziót túlélve, végül 1992. januárjában ismerte el a világ Horvátország függetlenségét. Mindehhez alapvetően hozzájárult az akkori magyar és az osztrák kormány, Antall József és Alois Mock vezérletével. Az első Orbán kormány kiemelten kezelte a magyar-horvát kapcsolatokat, a második Orbán kormány pedig meghatározóan elősegítette délnyugati szomszédunk európai uniós csatlakozását.

Bővebben...

 

A Duna TV Közbeszéd műsorában 2012. május 8-án

-A Duna TV Közbeszéd műsorában 2012. május 8-án-

Módosítás: ( 2013. május 28. kedd, 07:38 )

 

Látogatás Genschernél

1991 őszén egyre tarthatatlanabbá vált a „nyugati világ” elnéző magatartása, másképpen fogalmazva tehetetlensége vagy nemtörődömsége a jugoszláviai fejleményekkel kapcsolatban. Milosevics korábbi kijelentése, mi szerint „szerb ember nem élhet idegen fennhatóság alatt” sokkolta a térség népeit, de rá sem hederített a „nemzetközi közösség”. Nem érdekelte, hogy mit szól ehhez a hét évtizede kisebbségi sorsban szenvedő 3,5 millió magyar a Kárpát-medencében, vagy más hasonló sorsú népcsoportok Közép- és Kelet-Európában. Nem ismerte fel, hogy mit jelent ez a balkáni népek és a horvátok számára. Elfelejtették, vagy nem is tudták talán, mennyi vér folyt ezen a tájon a függetlenségért, az önrendelkezés kivívásáért a XX. század során. Nem vették figyelembe, hogy a horvátok, a szlovének, a bosnyákok és az albánok sem akarnak idegen fennhatóság alatt élni. Szelektíven kezelték a népek önrendelkezési jogát, mert azonnal elismerték a balti államok függetlenségét, miután Moszkva lemondott róluk, de nem ismerték el Szlovénia és Horvátország baltiakéhoz hasonló módon kinyilvánított függetlenségi akaratát (parlamenti döntés, népszavazás), mert Belgrád ragaszkodott hozzájuk. Nagy hiba volt, és súlyos árat fizettünk érte. Európában csupán két elismert, számottevő politikus volt, aki rögtön felismerte az idők szavát: Antall József magyar miniszterelnök és Alois Mock osztrák külügyminiszter.

Módosítás: ( 2013. május 27. hétfő, 11:58 )

Bővebben...

 

Miért kell, és miért jár az autonómia az elszakított nemzetrészeknek?

-Napirend utáni felszólalás az Országgyűlésben 2013. április 9-én-

Módosítás: ( 2013. május 22. szerda, 09:32 )

 

Felszólalás „A határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról” szóló parlamenti vitában 2013. február 26-án

- Felszólalás "A Határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról" szóló parlamenti vitában 2013. február 26-án-

Módosítás: ( 2013. május 28. kedd, 07:43 )

 

Emlékezés a vukovári hősökre és áldozatokra 2012. november 16-án

DSC07581

Módosítás: ( 2013. szeptember 18. szerda, 08:23 )

 

Március 15. Nagyváradon

Tisztelt Ünneplők, kedves Nagyváradiak!

164 évvel ezelőtt Pesten harminc hazaszerető, bátor fiatal, a Márciusi Ifjak, Petőfi, Vasvári, Jókai és Bulyovszki vezetésével elindították a forradalmat és a szabadságharcot. Másfél évig tartott a hősies küzdelem a társadalmi felemelkedésért és a nemzet szabadságáért, sokszoros túlerővel szemben. 1848-49 hősei hittek igazukban, összefogtak, és volt bátorságuk utolsó csepp vérükig harcolni igazságukért. Áldozatuk nem volt hiábavaló, mert megalapozták a nemzet és az ország későbbi felemelkedését. Tisztelet és hála hitükért és bátorságukért!

164 évvel később, hasonló gondokkal küzdve, itt állunk Nagyváradon, a Kőrős partján, Szacsvay Imre szobra előtt. Az áll a szobor talapzatán: „Csak egy tollvonás volt a bűne”. Tudjuk azonban, hogy ennél nagyobb volt a „bűne” az önkényuralom szemében: hosszú ideig töretlen hittel és bátorsággal harcolt a nemzet szabadságáért, majd az Országgyűlés jegyzőjeként, Kossuth eltökélt híveként, fogalmazta, aláírta és felolvasta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Hite és bátorsága máig példamutató az egész kárpát-medencei magyarság számára. Szacsvay Imre azonban nem egyedüli hőse Nagyváradon 1848-49-nek. A város Bihar vármegyével együtt már március 20-án csatlakozott a forradalomhoz. Beöthy Ödön, Hódossy Miklós, Lukács György, Szacsvay Imre és mások vezetésével nemzetőrök és önkéntesek ezreit küldték a harcmezőkre, hatalmas anyagi áldozatokat hoztak, döntő szerepet játszottak a forradalom és szabadságharc menetében. Külön kiemelendő, hogy meghatározó volt az összefogás a hazafias célok elérése érdekében. A politikusok és a pártok félre tették érdekellentéteiket. Hit, bátorság és összefogás, ez volt a siker titka.

Módosítás: ( 2013. május 22. szerda, 11:32 )

Bővebben...

 

Emlékezés Antall Józsefre

-Napirend utáni felszólalás az Országgyűlésben 2013. április 8-án-

Módosítás: ( 2013. május 22. szerda, 09:33 )

 

<< Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>

3. oldal / 5