Interjú Csóti Györggyel, a KJI igazgatójával

A kapcsolódó cikk itt olvasható:

Ötéves a Kisebbségi Jogvédő Intézet

Nyelvében él a nemzet. Már a reformkor nagyjai is tisztában voltak ezzel az igazsággal, különösen Kazinczy Ferenc és Széchenyi István. Nem csak felismerték és kimondták, hanem tettek is érte. Így azután életben maradtunk, hiába kongatta a vészharangot Herder. A mai Magyarország határain kívül, a 95 évvel ezelőtt igazságtalanul elcsatolt területeken élő magyar nemzetrészek számára a 21. század elején is a megmaradás alapvető feltétele az anyanyelv használata a születéstől a halálig, az élet minden területén. Nekünk is tennünk kell korlátlan használatáért, mert egy nyelvi körkép a Kárpát-medencében nagyon szomorú képet fest. Lássuk, hogyan áll a helyzet?

Diszkriminatív és európai uniós jogba ütköző lehet a 2003. évi szlovák kárpótlási törvény. Ugyanis a törvény értelmében csak a szlovák állampolgárságú és állandó lakóhellyel rendelkező személyeknek engedte meg, hogy a második világháború után elkobzott termőföldek után kárpótlást igényeljenek az államtól. A magyar ajkú szlovákiai képviselők az üggyel kapcsolatos kérdéseikkel több alkalommal is az Európai Bizottsághoz fordultak, de csak nemrég kaptak választ. A Bizottság a szlovák hatóságok információi alapján megállapította, hogy nagyon kevés embert érinthet a kérdés, így nem kíván foglalkozni az üggyel.

http://www.echotv.hu/video/117401/20161213_Napi_aktualis_1_resz

A kisebbségi jogvédelem helyzete értékelhetetlen, kritikán aluli a Felvidéken, Erdélyben és Kárpátalján, mert még a papíron vállalt minimális szintű jogvédelmi garanciákat sem tartják be - értékelte hírportálunknak a kisebbségi jogvédelem jelen állapotát Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet nemrégiben kinevezett igazgatója.